Funcity

Az előbb olvastam egy bejegyzést, ahol legszebb magyar szavainkat keresték, amin egyszerre buzdultam fel, hogy hohó, hát ez érdekes, és egyszerre kezdtem el verni a nyálam, hogy na hát ilyet én is tudok. Tehát miután elgondolkoztam kedvenc magyar szavaimon (van egy csomó, nem írom le),…

Szóval mi bajom van. Szeretem a családomat, bár a család fogalma nálam kimerül a szüleim és egy pár nagyszülő személyében, persze nem a mennyiség a lényeg. Próbálom őket büszke felmenőkké tenni, meg minden, ami kell, nem iszom, nem drogozom, igyekszem jókislányként…

Már volt itt erről szó, hogy mitől is vannak valakik együtt évekig, meg miért is jó ez és a többi. De eddig nem ismertelek titeket eléggé ahhoz, hogy a dolog személyes vonatkozását is elétek tárjam, de mivel kiváló kommentelők és olvasók vagytok, ezért elmesélem, mi is…

Szürke életem napjait szombatonként továbbra is a megasztár tölti ki, szinte utálom, de most már csak azért is, dacból, de megnézem! Én, mint tudós és saját maga analizálására alkalmas ember, rájöttem, hogy nekem ez jó.Mert annyira fel tudom magam idegesíteni rajta, hogy öröm…

 Nem akartam fikázós bloggerré válni, remélem ettől nem is leszek az, de a ma este már sok volt. Nem bírom már ki, hogy ne kommentáljam ezt az egész Tóth Lüszi mizériát. Szegény nem tehet a nevéről, ahogy senki sem, de hát ez egy kutyanév!!! Kezdődött nekem az egész…

Tudom, sok lesz rögtön három poszt egy napra, de tudom, hogy máskor meg nem lenne idő ezzel foglalkozni, hát nem is titkolom tovább a gondolataimat.Eddig ostoba, hülye és nyálas dolognak tartottam az együttjárást, pláne mikor nagyon fiatalokról volt szó. Igen, ezzel a véleményemmel…

 Biztos hogy rengetegen vannak, akik felejthetetlen élményekkel gazdagodtak már vonatútjaik során. Hát a csütörtöki hazautat én se fogom egyhamar kiverni a fejemből.Felszállt egy házaspár három gyerekkel, a legkisebbet még babakocsiban tolták, a legidősebb se lehetett több…

A 18. életév betöltése nem csak azt jelenti, hogy nyugodtan vehetjük kartonszámra a cigit, hanem azt is, hogy bizony elérkezett életünk felnőtt korszaka, és ezzel nyakunkba szakad valami, amiről sokszor nem is tudjuk, mekkora jelentősége van; a felelősség.Persze már gyerekkorunkban…